2010. november 10., szerda

Lőrincz Ágnes: Mocsaras élet-tó

Az Árva élet – Egy 16 gyermekes csángó asszony vallomásai című előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színházból érkezett Aradra. Kakuts Ágnes színésznő egy csángó asszony élettörténetét, sorsát foglalja szavakba. 
Az előadást a színésznő civilként kezdi és zárja, elmondja, hogy Kádár Anna nénit először meg kell ismerni, el kell menni hozzá Moldvába. Hiszek neki. Azt a kultúrát nem lehet könyvekből megfejteni, illetve lehet olvasni róla, azonban a megismerés útja göröngyössé válhat, mindazáltal, hogy abban a környezetben a létezés más dimenziókat nyer. A babonának, a misztikumnak intenzív utat nyit, ami nem logikán alapul, nincs szükség tudáshoz, csak érzésekhez. Az előadás egy olyan világba kalauzol, ahol a hagyomány az életnek meghatározója, olyan bűbáj uralkodik ezen a világon, amely nem szorul magyarázatra.
Önzetlenséget érzek, amikor Kakuts Ágnes vall arról, hogy röstelli azt a bátorságát, amely arra sarkallta, hogy ebből az életből színházat csináljon. Nem ölti magára Anna néni ruháit, ő nem akar Kádár Anna lenni. Díszlet gyanánt egy asztalon pihen a csángó asszony viselete.
Annak ellenére, hogy Kakuts Ágnes ígéretet tesz, hogy nem lesz Anna néni, mégis heves gesztikulációkkal, a tájszólással, könnyei által arra késztet, hogy elhiggyem, hogy ő az a csángó asszony, akinek élete tele van bogáncsokkal, tizenhat gyermeke közül nyolcat temetett el, férje sokszor megverte, és életében sosem szerette emberét, azonban hűséget esküdve mellette maradt. A csángó sors mellett tehát egy asszonysors siralomházát látom a színpadon.
Gyönyörű népdalokkal eleveníti meg a csángó kultúrát, vákumot váj lelkünkbe „Szerelem szerelem, átkozott gyötrelem, mért nem termettél meg minden fa tetejen?”
Megerősít az előadás. Kicsinyesnek érzem a problémáim egy ilyen sors elbeszélése mellett. Anna néni története megérint, megsimogat és felriaszt. A fenébe is, mitől félünk?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése